„Iskolamúzeum Jászágón

A szünidőben is izgalmas iskolatörténeti kalandot kínál egy küllönleges kis gyűjtemény a Jászságtálban.
A Jászágón1981 óta látható ig Iskolamúzeumban Macsi Sándor nyugalmazott iskolaigazgató, a pr múzeum alapítója kalauzolta lapunkat. KI A jászágói kiterjedt tanyavilág- II – ról, a tanyasorokon élt családokba ról egy XIX. század végi térképvázlat alapján tájékozódhatunk.
A gazdag gyermekáldás és az iskoláztatás helyzete ellentmondásos. Ennek következtében szerveződtek az úgynevezett „zugiskolák”, amelyek 1924-ig működtek.
A kiállításban térképvázlat mutatja az 1855-ös első tagosítást követően létrejött benépesülést.
A tanyasorokat jelzik a családok nevei, és a „zugiskolák” eddig felderített helyei.
Az iskolázás gondját természetesen a szükséges intézmények felállítása oldhatta meg, ami csak hosszas huzavona után, 1924-ben öltött először formát. Ebben az akkori országgyűlési képviselő, dr. Czettler Jenő volt a legfőbb patrónus. Az egytantermes, tanítói lakással ellátott iskola alig készült el októberig, máris zsúfolva várta az első hivatásost, Latos Ferenc tanító urat, aki szinte eszményképévé vált a lakosságnak.

Megismerkedhetünk az első iskola építésének körülményeivel, módunk van bepillantani egy tanyai iskola életébe, több évtized tankönyveibe. Érdeklődésre tarthat számot a tanulói felszerelések tárlója, ahol 3 típusú palatábla is van.

A régi tanyai olvasmányok, a tanulói munkafüzetek is vonzóak. Lehetőségünk van beleolvasni az egyes tankönyvekbe is.
Az első iskola (1924) megmaradt néhány berendezési tárgya és szemléltetőeszköze ad igazi régies tantermi hangulatot. Térképvázlat mutatja a falon, hogy mennyire szétszóródtak az egykori tanítványok az országban.
Egy zsúfolt tabló annak az embernek az életrajzát őrzi, aki itt volt kisiskolás, és pályafutása során eljutott a Műszaki Tudományok Doktora fokozatig. Dr. Csikós BélaÁllami-díjas tudós tervezte hazánk magasfeszültségű villamoshálózatát.
Egy magyarországi térképvázlat az iskolai csoportok országjárásait mutatja be.
A falusi és tanyai gyemekek játékaival azért foglalkozik a gyűjtemény, mert az emberré nevelődés fontos eszközei.
Szinte kortalan, hiszen vagy játszik vele az ember, vagy készíti azokat. Ebben a részben mintegy 150 játékot szemlélhetünk meg. Mivel játszott a régi gyermek? Mindennel, amit alakíthatott, például levegővel, vízzel, földdel, növényi, állati anyaggal és természetesen egymással. Eső után a sár még taposni is jó, pláne ha agyagos és gyúrható, hiszen rögtön kész a szobor és a szép plakett.
Láthatunk csillogó karkötőket, gyűrűket szalmából, a téli kocsonyából lerágott csontokból készült igavonó állatokat. Még megmaradt egy fakorcsolya és egy faragott szánkó, illetve kiskocsi is.
Az egyik tárló a papírjátékokat és a régi házi társasjátékok néhányát mutatja be, a másik helyen a főként szabadtéri és nyerészkedő típusúak szerepelnek. A padlószinten 5-6 nagyobb tárgy emlékeztet az ügyeskezű paraszt barkácsolására. A kukorica játékként való felhasználására is láthatunk példákat. A gyűjtemény két legrégebbi tankönyve: Snazel-Jancsó: Gazdaságtan ésháztartástan a népiskola V. és VI. leányosztálya számára 1914-bőlés Kun-FülöpCsáth: Olvasókönyv a gazdasági és általános ismétlő iskolák számára.
Utóbbi Aradon született 1904-ben, 1 koronáért adták és 3 évfolyam életre szóló összefoglalóját tartalmazza. A könyvgyűjteményben van még a falusi ember elmaradhatatlan, évente megújuló könyve, a kalendárium,az 1925 és 1972 közötti évekről. A gyűjtemény utolsó része az iskola József Attila Úttörőcsapatának harminc évéről fennmaradt emlékanyagot tartalmazza. Láthatjuk az őrsök zászlóit, a vándortábort végigjárt expedíciós nemzeti zászlót és a mutatós csapatzászlókat is. Az 1958-tól folyamatos nyári csapattáborokról is vannak itt beszélő darabok, faragott botok, naplók, kövek.

A színjátszásból fennmaradt Hófehérke törpéinek csákányai igazán mosolyogtatóak.
A próbák, akciók emléktárgyai közt a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával kapcsolatosak a legérdekesebbek.
A természetvédelemmel való tudatos foglalkozás már abban az időben is volt, ezt példázza a Természetvédelmiszem című füzet. Megőrizték az első tévékészüléket, a dobot, a fényképezőgépet, az ajándék táskarádiót, mely az egykori gyapotszedés jutalma volt az ötvenes évek elején.
Az Iskolamúzeum az általános iskola épületében Jászágon, a Jókai u. 14. alatt található.
Előzetes bejelentkezéssel bármikor látogatható (Tel.: 57-426-184). „KelemenCsilla
Élet és Tudomány, 2011. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám)
52. 2011-06-24 / 25. szám (773. oldal)