1922.08.04 Jászágó-1994.12.07.
Egyedülálló módon minden általa tervezett eszközt és eljárást először saját maga próbált ki, és csak akkor engedélyezte a munkatársak általi használatot, ha annak biztonságáról meggyőződött.Kiemelkedő munkát végzett a 750 kV-os távvezetékek építése és üzemeltetése terén, a FAM technológiájának elterjesztésében. Jelentős tevékenysége a hazai villamosenergia iparban a nagyfeszültségű alaphálózat létrehozásában és zavartalan üzemeltetésében, mind az elméleti, mind a gyakorlatában
1994. 12.07. Halála után szeretett szülőföldjén Jászárokszálláson nyugszik 2020.10.21 óta néhai, szeretett feleségével Németh Évával együtt, aki társa volt a magánéletben és a munkában is.

Dr. Csikós Béla, örökre beírta magát a műszaki kutatás-fejlesztés egyetemes történetébe. Munkássága, találmányai és életútja szorosan összefonódott a magyar energia múltjával, jelenével és jövőjével. Szellemi hagyatékának, valamint szívügyének, a jövő villamos mérnökeinek pártfogói támogatására és oktatás-kutatás és találmányainak fejlesztésre jött létre a Dr. Csikós Béla a Magyar energia Múltja és Jövője Alapítvány.
Módszereinek sajátossága volt, hogy minden általa tervezett eszközt és eljárást először saját maga próbált ki, és csak akkor engedélyezte a mások általi használatot, ha kellő biztonsággal meggyőződött annak veszélytelenségéről.
Magyarország első 750 kV-os távvezeték
A 750 kV-os távvezeték építési technológiája szorosan kapcsolódik egy magyar találmánnyal, a FAM-módszerrel — a feszültség alatti munkavégzés eljárásával, amely forradalmasította a nagyfeszültségű hálózatok biztonságos és hatékony kiépítését.
Ezt az eljárást és az ehhez szükséges eszközrendszert Dr. Csikós Béla magyar mérnök fejlesztette ki, bizonyítva a magyar tudományos élet innovációs képességét és szakmai kiválóságát.
Magyarország első 750 kV-os távvezetékét és alállomását az egykori Szovjetunióval, valamint az egykori KGST-országokkal való együttműködés keretében hozták létre.
A munkálatok 1975 végén indultak, és 1978 végére fejeződtek be, majd 1979 elején kezdődött meg az üzemeltetés.
Ez a beruházás nem csupán az energiarendszerek összekapcsolását és a szovjet villamos energia importját szolgálta, hanem egyben példaértékű technológiai és mérnöki teljesítmény is volt.
A magyar szakemberek, mérnökök és technikusok, akik az OVIT és az ERŐTERV keretein belül dolgoztak, nemzetközi szinten is kiemelkedő újításokat fejlesztettek ki, amelyek nélkülözhetetlenné váltak a 750 kV-os távvezeték megépítéséhez.
Az OVIT szakemberei teljes mértékben átalakították és továbbfejlesztették a korábbi, alacsonyabb feszültségű hálózatok építési technológiáit,
miközben olyan új műszaki eszközöket és módszereket hoztak létre, amelyek világszinten is újdonságnak számítottak.
Ezek közé tartozik a gépesített oszlopállítási technika és a speciális szerelési módszerek, amelyek révén a többtized tonnás oszlopokat biztonságosan és precízen emelték fel.
Ez a teljesítmény kiválóan mutatja, hogy a magyar mérnöki és tudományos közösség képes volt a legmagasabb szintű kihívásoknak megfelelni, innovációval országunk nemzetközi műszaki elismertségét jelentősen növelni.
A magyar szakemberek elhivatottsága, kreativitása és szaktudása olyan mérföldkövet eredményezett, amely hozzájárult az ország energetikai fejlődéséhez, és megerősítette Magyarország helyét a nemzetközi energetikai térképen.
Nem véletlen, hogy a magyar mérnökök munkáját a világ számos szakmai fórumán elismerték, és a FAM-módszer azóta is példaként szolgál a nagyfeszültségű hálózatok biztonságos építésében.
Természetesen a FAM-módszert 1979 óta is folyamatosan fejlesztik, igazodva a modern technológiai és biztonsági követelményekhez.
Ám az eljárás alapjait és az első eszközök megalkotását Dr. Csikós Béla, a nemzetközileg is elismert magyar tudós és mérnök fektette le, aki munkájával maradandó nyomot hagyott a nemzetközi energetikai szakmában.
„Biztonságos karbantartása magasfeszültségű távvezetéken
Új találmány: fémszövet védőruha
Ha egy fémből készült, üreges testen keresztül áramot vezetünk, akkor a zárt tér belsejében az elektromos térerősség zéró lesz.
Ezt a törvényszerűségét Faraday már százötven esztendővel ezelőtt felismerte, de akkor bizonyára nem gondolta, hogy találmányaa következő évszázad negyedik negyedében mekkora, gazdasági hasznot hajt. Dr.Csikós Béla, az Országos Villamostávvezeték Vállalat műszaki igazgatója ugyanis a közelmúltban kikísérletezett fémszüvettávvezetékszerelő-védő ruha az angol fizikus elgondolásán alapul.
A hazánk elektromosenergia-ellátásában főszerepet játszó 750 kilovoltostávvezetékmeghibásodását — ha nem születik meg a műszaki igazgató találmánya — kétféle módon lehetett volna kijavítani.
Mivel a hagyományos szigetelt szerszámok ehhez a vezetékhez nem alkalmazhatók, vagy feszültségmentesítika javítás alatt álló szakaszt, vagy pedig az eredetivel párhuzamos rendszertépítenek ki.
Az előbbi elgondolás kivihetetlen, hiszen ezen a gigantikus távvezetéken rajtunk keresztül kapják a környező országok elektromos energiájuk jó részét. Akárcsak egyszeri feszültségmentesítés óriási energiaveszteséggel és— mondhatnánk — nemzetközi fogyasztói korlátozással járna.
A párhuzamos vezetékrendszer kiépítése viszont horribilis összegeket emésztene fel Dr. Csikós Béla elektrosztatikus védőöltözete ezért jelentős találmány mert használatakor nincs szükség a távvezeték feszültségmentesítésére, a szerelőt nem érheti áramütés. A karbantartók véleménye szerint a védőruha — amit elsőként a feltaláló próbált ki — nemcsak biztonságos,hanem kényelmes is, s a munkálatokat sem zavarja. Egyébként a szerelési, javítási technológiát, valamint a védőruhát a közeli napokban nemzetközi szakértőgárda és a sajtó képviselői előtt a gyakorlatban is bemutatják. „
Népszava, 1979. július (107. évfolyam, 152-177. sz.)
3. 1979-07-04 / 154. szám (29. oldal)
2. 1995-01-01 / 1. szám (57. oldal).
A weboldalon látható filmrészletek többek között Dr. Csikós Béla által készített videófilmekből készültek. Feleleveníti az OVIT egykori munkatársait is.